Nos elindítottam a Tanya születik blogot, ez egy személyes blog, aminek a fő témája egy régi álmom valóra válása.

Jelenleg Budapest egyik külső kerületében élünk "piciny" családunkkal: férjem, én és az 5 gyerkőcünk. 
Már régóta játszottunk a gondolattal, hogy hátrahagyjuk a városi "kényelmet" és belevágunk a nagy kalandba, egy tanyán kezdünk új életet. 

Budapest belvárosában születtem, és nőttem fel. Gyerekkoromban mindig hatalmas élmény volt, mikor a  szünetben elutazhattam a vidéki rokonaimhoz. Napestig élvezettel túrtam a sárban, szedtem a különféle bogarakat, gilisztákat a baromfiknak, gyűjtöttem a tojást, morzsoltam a kukoricát, és  kergettem az állatokat,  tényleg boldogság volt kiszakadni a városi környezetből. A mai napig a természet közelsége jelenti számomra a feltöltődést.

Férjemmel, ahogy lehetőségünk adódott kertes házba költöztünk, amit szeretünk, de ez még mindig nem az igazi. Szeretnénk állatokat tartani, és sajnos az a tapasztalatom, hogy ma már vidéken sem nézik mindig jó szemmel, az állatok jelenlétét. Nem szeretnénk minden egyes mozzanatunkat összeegyeztetni a szomszédokkal, több privát térre, és szabadságra vágyunk. Plusz 5 gyerekkel elég hangos család vagyunk, és emiatt se szeretnék konfliktust a szomszédokkal. Nem arról van szó, hogy a gyerekeim kontrollálatlanul, vadállatok módjára őrjöngnek, csak simán játszanak: sikítoznak, nevetnek, néha összevesznek és sírnak, mint a normális gyerekek.

A társadalmunk berendezkedése még egy ok, ami arra késztet, hogy változtassak. Az ipari állattartás,a zöldség és gyümölcstermesztés, a fogyasztói társadalom, az urbanizáció  a személyes tér csökkenése, számomra mind  olyan taszító jelenség, amikben minél kisebb mértékben kívánok részt venni.

Szeretném tudni, hogy mit eszek én és a családom, milyen volt az az állat, hogy nőtt fel, volt e valami betegsége, kapott e antibiotikumot, mikor lett levágva, mennyire lett vértelenítve? Ugyan így a zöldségekkel, gyümölcsökkel, kapcsolatosan is vannak kérdéseim, volt e permetezve, kivárták e a vegyszerek lebomlási határidejét stb.?Szeretném a gyerekeimet természet és állatszeretetre tanítani, hogy tudják értékelni a kemény munkát, és  bármi történjen, akkor is megállják a helyüket.
Egy kicsit paranoiás része az érveimnek, (ami, így a koronavírus idején, talán már nem is tűnik annyira paranoidnak) nem akarok ennyire kiszolgáltatva lenni egy rendszernek. 
Természetesen tudom, hogy egy tanya nem egy romantikus csöpögős idilli hely, ahogy sokan elképzelik, hanem, rengeteg feladattal, és  felelősséggel jár.. A  fűtés, a favágás, a közművek hiánya, az utak járhatóságának megoldása, állatok ellátása mind a mi feladatunk lesz, de ez az egész tanyásdi részünkről, nem egy hirtelen ötlet, hanem hosszas évek vágyakozása, sok-sok gondolkozás, tervezés és  beszélgetés eredménye.

Jelenleg még csak a keresési fázisban vagyunk sajnos az elmúlt évekhez képest jelentősen megnőttek az árak, de hiszem, hogy nemsokára megtaláljuk a nekünk szánt tanyát.

Terveim szerint, a tanya kiválasztásáról, vásárlásáról, költözésről, berendezkedésről, és az ottani életünkről fogok írni.  Jelenleg még elég távolinak tűnnek ezek a dolgok, de bízom benne, hogy jövőre már a saját birtokunkról írhatom az új 1 éves lett a blog bejegyzést. :) 

Ha tetszett a bejegyzés, és érdekel a történetünk folytatása, kövesd a Tanya születik oldalt facebookon :) 

Fotók: unsplash.com